dark light

facebook twitter youtube galeria rss e-mail

mezbazár

"Első Juve meccsem: óriási élmény volt"

"Első Juve meccsem: óriási élmény volt"

1995-96 óta vagyok Juventus szurkoló. 13-14 éves lehettem, amikor először leültem a tv elé azzal a szándékkal, hogy na, most megnézek egy focimeccset elejétől a végéig, teljesen véletlenül éppen a Juventus játszott és hogy miért, nem tudom, de azonnal megszerettem a focit és a Juventust is.


Sokan kérdezik (főleg amióta kiköltöztem Angliába, hogy miért a Juve, hiszen nem is vagyok olasz? Hogy miért nem a magyar foci vagy miért nem a szerb (Délvidéki gyerek vagyok Szabadkáról)? Pont azért, amit az előbb is leírtam, megláttam es megszerettem! Ennyi.

Azt is még leírnám magamról, hogy ez volt életem első Juve meccse, meg amúgy általában is csak a harmadik foci meccs, (West Ham - Aston Villa és Tottenham - Monaco volt a másik kettő) amit helyszínen láttam (sajnos), szóval nem volt kérdés számomra, hogy megyek-e, ha már eljöttek ide.
Vettem is két jegyet. Sajnos nincs még egy jó barátom, aki Juve szurkoló lenne, de nem akartam egyedül menni így hát elhívtam egy fanatikus Barca rajongó ismerősömet (nincs is más, aki szereti a focit – hihetetlen amúgy) aki szintén foci bolond, meg hát, ha másért nem akkor azért eljött mindenképpen, hogy lássa Buffont játszani.

Wembley stadion...hatalmas foci zarándok hely...teltházas meccsen volt szerencsém már ott lenni egyszer. Most még félig sem volt szerintem, de nem is számított: Juve meccs! Szögletzászlótól a harmadik sorban az első széken ültem, majdhogynem karnyújtásnyira voltak a játékosok! Óriási élmény volt!

Buffon ott melegített, fogta a kapura rúgásokat meccs előtt... Mandzukic, Pjanic, Dybala, Sandro, Higuain, Cuadrado, D.Costa… hatalmas élmény volt (egyébként ez volt az egész esemény számomra legértékesebb része) amikor edzettek és a szögletzászlóig futottak egyesével... gyakorlatilag 3 méterre volt tőlem az egész csapat - erről videót is csináltam). Megfordult a fejemben, hogy odaszólok Mandzukic-nak is meg Pjanic-nak is (mivel beszélek szerb/horvát/bosnyákul is) biztos odafordultak volna akár csak egy fél másodpercre is, de végül nem tettem meg (nagyon figyeltek az emberkék, hogy ki hogyan viselkedik a lelátón).

Amúgy helyre kellett tenni egy amolyan angol/ír Brad Pitt a Blöff című filmből való fickót, mert belekötött két figurába csak úgy. Próbálták elküldeni a biztonságiak, de csak tovább hergelte a népet. Amire össze is néztek a pályabírók, biztonságiak és nem is volt ott többet.

Nem indult jól a meccs, gól is jött gyorsan, azután kaphattunk volna még minimum kettőt az első félidőben. Legalább húszszor mondogattam havernak, hogy mit passzolgatnak hátul... Sandro egyik eladott labdájánál, amikor Harry Kane rúghatott volna még egy gólt (de hála istennek a szerencsétlen pont Buffon kezeibe rúgta) azt hittem megüt a guta, barátságos meccs ide vagy oda. Aztán a második félidő elején megint gól. Majd kapufák, hát nagyon nem játszottunk jól. Utolsó 20 percben azért volt egy-két jó helyzetünk, kapufánk. Cuadrado nagyon jó támadásban, egy akciónál szintén majdnem gutaütést kaptam, amikor Dybalának passzolt, pedig Bernardeschi 100%-os helyzetben volt. D.Costa nagyon jó lesz, Keane is óriási potenciálnak tűnik, játszatni kellene a gyereket. Hátra és középre mindenképpen kell valaki! De biztos vagyok benne, hogy Allegri ezt jobban tudja, mint mi.


Buffon lecserélésénél tapsolt az egész stadion... nagyon érdekes érzés volt...mindenki tiszteli ezt az embert, aki szereti a focit, igazi legenda. Bernardeschi húzása hogy visszautasította a tízest, mezt... Remélem, beválik és ő is legendás lesz nálunk, mint Del Piero.

Fáradt a csapat, nincsenek összeszokva, utaznak ide-oda, így összességében nem zavar, hogy kikaptunk. Tottenhamnek meg a héten indul a bajnokság, és gyakorlatilag a megszokott csapattal (nem is igazoltak meg senkit, csak eladtak 1-2 játékost) játszottak. Persze jó lett volna nyerni látni a csapatot így először életemben, de nem baj. Örülök, hogy láthattam a fiúkat testközelből.

Hát ennyit a rövid beszámolóról... amik inkább csak a gondolataim... azért jól esett így is leírni őket. Legalább valaki Magyarországról megkérdezte, ha mar itt senki se akart, vagy tudott eljönni egy eszmecserére (a drukker kocsmából végül senkivel sem sikerült összefutnom).

Üdvözlettel:Tímár Krisztián

Előző cikk: « Hová tűnnek a legendák?
Következő cikk: Tűzkeresztség... »

Új hozzászólás

Vannak szabályok, be kéne tartani!!!

Vissza a tetejére

Belépés/Regisztráció