dark light

facebook twitter youtube galeria rss e-mail

falióra

Angelis del Nero - La mia Strada: A törhetetlen fal

  • Írta:  Suttogo

Vajon létezik-e tökéletes labdakezelés? Vajon létezik-e tökéletes kapura lövés? Vajon létezik tökéletes passz? Vagy a gólok és nagyszerű passzok az ellenfél pillanatnyi hibáiból táplálkoznak? Akkora az összes legendás játékos lényegében egy hazugság lenne, mert nem a saját zsenialitásuk, hanem az ellenfél gyengeségeinek köszönhetik, hogy minduntalan emlegetjük őket?

Bővebben...

Angelis del Nero - La mia Strada: A lehetetlen küldetés

  • Írta:  Suttogo

Vajon létezik-e tökéletes labdakezelés? Vajon létezik-e tökéletes kapura lövés? Vajon létezik tökéletes passz? Vagy a gólok és nagyszerű passzok az ellenfél pillanatnyi hibáiból táplálkoznak? Akkor az összes legendás játékos lényegében egy hazugság lenne, mert nem a saját zsenialitásuk, hanem az ellenfél gyengeségeinek köszönhetik, hogy minduntalan emlegetjük őket?

Bővebben...

Angelis del Nero - La mia Strada: Az új titán

  • Írta:  Suttogo

A győzelmet sohasem adják ingyen, s a milánói meccs után joggal érezhettem, hogy tényleg elképesztően nehéz volt idáig eljutni. Én mindig azt vallottam, hogy sohasem lehetsz elégedett önmagaddal, ha nem hoztad ki mindazt magadból, amit nem alapok nélkül vártál el, hanem amit tényleg tudtál, hogy megtudod csinálni.

Bővebben...

Angelis del Nero - La mia Strada: Ne nézz hátra!

  • Írta:  Suttogo

A pályáról hordágyon vittek le, majd a kispadról nehezen az öltözőbe szökdécseltem egyik csapattársam segítségével. Az öltőző folyosón már várt édesanyám, aki segített elvinni a sportorvoshoz. Signori doktorúr már várt rám, szomorúan fogadta telefonhívást miszerint megint komoly sérülés van kinézőbe.

- Fiam, fiam. Hát nem tudsz vigyázni magadra? – csóválta a fejét az orvos. Na, lássuk azt a sérülést, hátha nem is akkora a gond. Mutasd, hol fáj!

Rámutattam a bokámra, ami addigra jócskán felduzzadt. A doktorúr is észrevette közben és hozzá is látott a vizsgálathoz. Különböző irányokba mozgatta a lábfejem, hogy hol fáj igazán, majd megtapogatta, mivel a fájdalmat akkor már nem nagyon tudtam elkülöníteni, az egész lábfejem lüktetett.

- Angelis, van egy jó meg egy rossz hírem. Talán a rossz hír nem is olyan nagy dolog, mint gondolnád. Bár elsőre súlyosnak tűnik a sérülésed, de szerencsére ez elég gyakori és gyorsan gyógyítható sérülés, azonban két hét pihenőt javasolnék neked. A gyógyulás második hetében már próbálkozhatsz laza kocogással, de a labdás edzéseket addig is kerüld el – zárta Signori úr a kezelést.

Nagy megnyugvással töltöttek el a szavai, de a két hét kihagyás megint nem a legjobbkor jön. Van-e egyáltalán olyan, hogy jókor jön egy sérülés? Mindegy is, a lényeg, hogy nagyon elkezdett motoszkálni a fejemben a gondolat, hogyan lehetne a sérülékenységem javítani. Mire megszületett a fejemben egy elképzelés rögtön meg is kerestem a sportorvosunkat, aki egész jó ötletnek tartott párat és el is mondta, hogy már egy ideje dolgozik egy sérülékeny fiatal labdarúgók számára is hasznos tréningtervvel. Igazából nem magam szültem a megoldásokat, amelyeket megbeszéltem orvosunkkal, kicsit utánajártam a Juve nagy csillagai mivel is vészelték át a sérüléseket és mivel próbálták magukat erősíteni. Egészen hasonló dolgokat sikerült kihámozni, mint amit Signori úr is elkezdett jóval tudományosabban összeállítani. Megtisztelő módon, így én lettem a kísérlete első számú alanya.

Pancsolni mindig is szerettem, de sosem szerettem csak a hosszok végeláthatatlan rovása miatt lejárni az uszodába vagy a strandra, most azonban erre volt szükségem. A tanulásra szánt időm, így kicsit eltolódott délután, de igyekeztem beszuszakolni valahogy a napjaimba. Nagyon nehéz időszak volt, és kellemetlenül próbára állított, de hála a környezetem támogatásának, büszkén mondhatom, hogy erősebben kerültem ki ebből a helyzetből is.

A kedvemet rendesen elvette, hogy megint ki kell hagynom pár meccset, de igyekeztem arra koncentrálni, hogy ez legközelebb ne történhessen meg még egy ilyen alattomos szabálytalanságot követően sem. Csak a fejlődésem progresszivitása lebegett a szemem előtt, ami Signori doktor úr edzéstervének köszönhetően igen látványos ütemű volt. Egy szép, napos szeptemberi szerda délutánon, már újra beállhattam edzőmérkőzésre. A lábam fájdalma szinte teljesen elmúlt, de tudtam, hogy ez még mindig édeskevés a csúcsteljesítményhez, és a Juventusban e nélkül nem szerepelhetek. Vajon az ő sérülésekre felkészítő edzésük miben jobb, mint amit a doktor úr kitalált? Az eszközpark adott, de mindent pusztán tárgyakkal és gyógyszerekkel nem lehet elérni. Legalábbis én így gondoltam. Persze a profi sportolóknál már rengeteg tényező szerepet játszik ebben, de engem minduntalan az foglalkoztatott, hogy hogyan tudnék úgy maximumot nyújtani a pályán, hogy ne az legyen az érzésem, mint egy túlspannolt rugónak, amely a legkisebb plusz erőhatástól is robbanásszerűen szétszakadhat. Rövid időn meg kellett találnom a válaszokat, mert az idő csak telt és telt, viszont a Serie A nem fog rám várni örökké, rengeteg srác van, aki a legendás zebracsíkos mezre pályázik és ezek közül sokan már az ő szellemükben is nevelkedtek.

Mihamarabb meg kellett találnom a megoldást, mert az élet nem vár meg és örökké bosszús lettem volna, ha nem sikerül eljutnom oda, ahová el akartam és tudtam, hogy eljuthatok. De akkor a Padova ifistáinak egyike voltam, és nem merenghettem mindörökké, a gólszerzés volt a feladatom. A következő mérkőzést Milánóban játszottuk, ami máig ifi éveim legfantasztikusabb mérkőzésének tartok…

Bővebben...

Angelis del Nero - La mia strada: Út az ismeretlenbe

  • Írta:  PG

Sohasem szerettem futni, de ez a futball velejárója. Ha az ember profi akar lenni, akkor pedig nem elég csak „futni”, iszonyatos tempóváltásokat is kell kezelni, miközben pontosan kell helyezkedni, utat nyitni a társnak vagy kérni a játékszert. A tv-ben minden olyan egyszerű. Mágnestáblákat megszégyenítő módon olvasható le mindkét csapat taktikája, sőt még a futballisták erőnléte is teljesen egyértelműen olvasható, persze, hogy mindenki tud okoskodni mit és hogyan is kellene csinálni. Bevallom én is fogom a fejem, némely megmozdulásnál, de ez ugyanúgy rajtam is csattanhatott volna bármikor és bizonyára csattant is. Ilyen helyzetben természetes, hogy az elvárás magas, de azzal senki vagy csak nagyon kevesen vannak tisztában, milyen felfoghatatlanul küzdelmes élmény -, ha lehet így fogalmazni – visszatérni egy komoly sérülést követően.

Bővebben...

Angelis del Nero - La mia strada: Az új kezdet

  • Írta:  PG

Az általános iskolai éveket örökre a szívembe zártam. Igaz csak a végére jöttem rá, hogy milyen szerencsés is voltam, hogy ebben a közösségben lehetek és mennyire jól bánt velem a sors, hogy nem kerültem azonnal mély vízbe és megtanultam értékelni azokat az apró dolgokat, amik csak számomra tűntek akkor azoknak. Az iskolai csapatban eltöltött időszak alatt több ifjúsági egyesület is felfigyelt rám a jó teljesítményem miatt, de valahogy nem akaródzott döntenem. Szerettem volna új helyszínen megmérettetni magam, de valahogy – talán a megszokás hibája miatt – mégis úgy döntöttem Padovában maradok és a helyi csapat ifjúsági csapatába jelentkezem játékra. Hogy bántam-e, hogy nem mentem másik városba, nem próbáltam ki tudásomat máshol? Dehogynem. Nagyon sokáig. Évekig, de rá kellett döbbennem, hogy viselhetsz te bármilyen mezt, amit a pályán teszel az fog meghatározni téged, mint játékost.

Bővebben...

Angelis Del Nero - La mia strada: Előre a győzelembe

  • Írta:  Suttogo

Az ilyen dolgokra soha nem tud felkészülni az ember, és nem is feltétlenül kell. Én abban hiszek – most már, hogy ennyi mindenen keresztül mentem -, hogy bár vannak olyan események az ember életében, amelyek képesek szinte teljesen padlóra küldeni, mégis mindig meg kell ragadni a leges-legapróbb pozitívumot is minden napban különben soha nem tud kilábalni majd. Tudom, tudom. Könnyen beszél egy külső szemlélő, nekem is mondhattak akármit, jó ideig vigasztalhatatlannak éreztem magam. Azonban ráébredtem, ez nem járható út, csak saját napjaimat mételyezem ezzel a szomorúság nevű méreggel és a keserűség csak egyre lejjebb fog taszítani.

- Sajnálom fiam. Ne haragudj. Igyekszem neked mindent megadni, de bármit is teszek, képtelenek leszünk ennyi pénzt összeszedni – mondta szinte már esdekelve édesanyám.

Lehajtott fejjel és vállrándítással fogadtam a dolgot. És ez még számtalanszor eljátszódott a nyár során, amikor egyre inkább azt éreztem, hogy ezt az életet képtelen vagyok elviselni és már nagyon rossz érzés fogott el, ahogy megláttam édesanyámat. Nem azért, mert úgy éreztem, hogy cserbenhagyott volna, hanem azért, mert amit ő értem tett, azért nem ezt a sorsot, sőt inkább bánást érdemli. Ez nem tudom, hogy tényleg azért volt, mert már gyerekként azt éreztem ennél nem lehetnék szomorúbb vagy esetleg megszállt a szentlélek, de tény, hogy nem tehettem mást, mint változtatok eddig napjaimon. Nagyon nem volt kedvem hozzá, de elkezdtem édesanyámnak segíteni a nyári edzések után a ház körüli munkákban és bár még mindig nem beszéltem túl sokat, de próbáltam magamra mosolyt erőltetni. A kezdeti próbálkozások roppant kellemetlenek voltak számomra, de ahogy az ő úgy az én napjaim is egyre kellemesebbek lettek. Az edzéseken a teljesítményem kezdett javulni és bár lappangott bennem mélyen legbelül az álmom szétzúzásának napja, valahogy az edzőm bíztatására kezdtem elhinni, hogy ez nem lehet a vég, rám nem egy derékba tört karriert szabtak.

Bővebben...

Angelis del Nero - La mia strada: Fel a fejjel!

  • Írta:  Suttogo

Micsoda lehetőség, elképesztő, hihetetlen, leírhatatlan. Sok ember képtelen élvezni az életet, és amikor hirtelen boldogság ér, elismerik a munkáját vagy valami egészen új és nagyszerű dolgot él át elkezd azon aggódni, hogy akkor most vajon jön a bukás hamarosan, a negatív időszak. A legnagyobb sportolóknak bár két lábbal kell állniuk a földön és nem feledni honnan is indultak, de sokan sajnos az előzőekkel ellentétben nem megrettennek a jövőtől, hanem sérthetetlennek, az élet királyának érzik magukat. Partik, legdrágább ruhák és autók. De ezt hagyjuk is, hiszen még csak kisiskolás gyermek voltam, azt sem tudtam mi az, hogy gazdagság, a földtől azonban nagyon elrugaszkodtam…

Bővebben...

Angelis del Nero - La mia strada: Extázis

  • Írta:  Suttogo

Extázis

A trevisoi általános iskola elleni mérkőzés álomba illő volt. Ahogy elkezdtük a mérkőzést és megszereztem életem mai napig egyik legszebb találatát édesanyám nem győzte mindenkinek elújságolni, hogy ki is az ő kicsi fia. A mérkőzésen ezen a gólon kívül még hihetetlen sok gólt, szám szerint hatot sikerült gurítanom az ellenfélnek. Az ellenfél csapata teljesen összeomlott a mi csapatunk mámorító érzelmek közepette vonult le a pályáról, elképesztő 9-2-es végeredménnyel. Ez valami egészen új dolognak volt a kezdete, ezt mindannyian éreztük az hazafelé úton, az iskolai buszunkon.

Bővebben...

Belépés/Regisztráció