dark light

facebook twitter youtube galeria rss e-mail

Magyarok a Juventus-ban

"Az origo.hu fórumának „Forza Juventus” topikját olvasgatva találtam rá erre az irományra, melyet úgy gondoltam, hogy érdekességként megosztok veletek. Eme fordítás, mint az majd a cikkből is kiderül a www.juventusmember.com–ról származik és elsősorban a Juventusban is megfordult magyar játékosokat taglalja. Jó szórakozást az olvasásához és a fordító, valamint a szerző nevében is remélem, hogy sok hasznos információval fogsz gazdagodni. És ezúton is köszönöm a fordító (Alexito) engedélyét a cikk közzétételéhez!"

Üdv! A juventusmember.com oldalon barangolva akadtam rá erre az irományra, és azt gondoltam, megosztom veletek. Minimum egyszer már szerepelt itt, akkor is én voltam az elkövető, de egyrészt ismételni sosem árt, másrészt annyira megörültem, hogy a Juve hivatalos oldalán ilyet lehet olvasni. Igaz ugyan, hogy a szerzője magyar, de akkor is. Szóval... a címe The Hungarian connection, azaz A magyar kapcsolat (én fordítottam, így megeshet, hogy pár helyen sántít a megfogalmazás).

1923-ban, a bajnokság kezdete előtt Eduardo Agnelli szerződtette Károlyi Jenőt edzőnek, aki letette a professzionális futball alapjait a klubnál. Károlyi Jenő tizenhét évesen kezdte futballista karierjét. Rögtön az első évében gólkirályi címet szerzett, amit két évvel később megismételt. Tagja volt az 1912-es olimpián vigaszdíjat (Consolation Prize) nyert magyar válogatottnak. Ő vezette be a Juventusnál a szisztematikus tréninget (ez mit jelent?), ennek hatására a csapat egy fantasztikus és kreatív futballt kezdett játszani az akkor Európa-szerte közkedvelt angol stílus helyett. Tudta, hogy ehhez a taktikához meg kell erősítenie a védelem vonalát, így megszerezte a középhátvéd Viola Józsefet. 1925-ben egy újabb magyar csatlakozott a csapathoz Hirzer Ferenc személyében, mert Munetari mellé kellett még egy gólerős játékos.

Hirzer rögtön az első edzésen elbűvölte a komplett Agnelli családot. Az akkor négy éves Gianni Agnelli így emlékszik vissza: "Abban az időben imádtam a futballt és a Juventust. Akkor kerültem először közelebbi kapcsolatba a focival, és sosem felejtem el, amit láttam. Annyira gyors volt, mint egy kilőtt nyílvessző." Az első edzőmeccsen Hirzer négy gólt hintett az internek (4-1). Az első bajnoki meccsen, a Parma ellen 6-1-re megnyert találkozón Hirzer, a "fehér gazella" 3 gólt vállalt. Sokan ekképpen nyilatkoztak a meccs után: "A Juventus - Hirzer vezérletével - olyan szépen játszott, mint egy Hölgy (Signora)." Ez a kifejezés manapság is ugyanezt jelenti: "La Vecchia Signora, vince Ancora" (az Öreg Hölgy még mindig nyer). Ezt a rigmust skandálták a tifosik a 26. Scudetto megnyerésekor.

A szezon további mérkőzésein is fantasztikus győzelmeket aratott a csapat - 6:0 a Milan, 5:0 a Reggina és a Mantova ellen. A statisztika mindent elmond - 27 meccsből 20 győzelem, 5 döntetlen, 2 vereség, 84:18-as gólarány (a playoff-ot is beleszámítva), Hirzer 26 meccsen 35 gólt lőtt. 1905 után a Juve ismét bajnoki címet ünnepelhetett.

Sajnos a bajnokság vége előtt Károly Jenő távozott az élők sorából, akinek az emléke előtt tisztelegve a csapat egy csodálatos döntőt játszott. 1926. augusztus 8-án, Torinóban 7-1 arányban ütötték ki az Alba Romát. Az augusztus 22-i (magyar-olasz lesz az évfordulóján!) visszavágón 5-0-ra nyert a fekete-fehér csodacsapat.

Ezek után Hirzer Ferencnek is távoznia kellett, miután az Olasz Szövetség hozott egy olyan ostoba szabályt, hogy olasz csapatban csak és kizárólag olaszok játszhatnak (mondjuk ennek egy enyhébb változatát most is bevezethetnék). Ez azt jelentette, hogy Hirzer többet nem léphetett pályára Juventus-mezben.

Pár évvel később Gianni Agnelli megpróbálta megszerezni az akkor 19 éves Puskás Ferencet, de az oroszok nem járultak hozzá az átigazolásához, akárcsak a 80-as években Détári Lajos esetében. Puskást mindenki ismeri... Détári a Világválogatott tagja volt, az akkori idők egyik legtehetségesebb magyar játékosa, aki amiért nem igazolhatott Nyugatra, Magyarországon és Görögországban játszott (aztán a rendszerváltás után már megfordult a Sampdoriában is például).

Ez az iromány egyébként egy Márió keresztnevű, buffa nicknévvel rendelkező budapesti szurkoló szerzeménye. Esetleg valaki innen? Mindenesetre nagyon jó érzés, hogy a Juventusnak van ilyen szintű magyar kapcsolata, és egyúttal elszomorít, hogy amikor a nagy magyar futball-egyéniségekről esik szó, Károly Jenőt, Viola Józsefet és Hirzer Ferencet meg sem említik, holott azért Puskásék előtt is lehettek, sőt ezek szerint voltak is zseniális labdarúgóink. És milyen szép lenne, ha a jövőben valamikor újra lehetne róluk hallani, és nem arról szólna a magyar labdarúgás, hogy kitől milyen arányban kapunk ki, kinek mennyire nyűg hordani a válogatott mezt, hogy egy 0-0 ne legyen elfogadható eredmény senki ellen, satöbbi, satöbbi. Már csak a múlt nagyjai előtt is tisztelegve. De ez már off, így nem folytatom.

Vissza a tetejére

Belépés/Regisztráció