3 perces olvasási idő

Hogy lehetséges az, hogy Cristiano Ronaldot egy sérülés miatti formahanyatlás miatt lecserélik a Juventusnál, pár napon belül pedig mesterhármast ér el a portugál válogatottban?

Nem tudhatjuk, mi járhatott Maurizio Sarri fejében, amikor az állítólag sérült Cristiano Ronaldo szépségdíjas gólt varázsolt a litvánok kapujának bal felső sarkába a mérkőzés 22-ik percében. Ez volt Ronaldo mesterhármasának pillanata (amely már a hetedik a portugál válogatottban a 30-ik születésnapja után), és természetesen azonnal felkapta a média. Ha sérült, ahogy Sarri állítja, akkor meglehetősen jól titkolja.

A Litvánia elleni mérkőzés csak további kérdőjeleket vetett fel az egész Ronaldo-Sarri helyzetben. CR7-et a Lokomotiv Moszkva elleni mérkőzésen 10 perccel a vége előtt cserélték le. Ronaldo nem játszott jól, de 10 perccel a vége előtti lecserélése érthető volt Sarri részéről, mert szüksége volt rá a Milan elleni bajnokin, és a Lokomotiv elleni újabb BL mérkőzésen. Ronaldo nem viselte jól, főleg azért, mert napokkal korábban kijelentette, ha rajta múlna, már csak a Juventus BL mérkőzésein lépne pályára.

Ezt követte Sarri döntése a Milan elleni mérkőzésen, amikor Ronaldot az 55-ik percben kapta le a pályáról. Ez teljesen új szituáció volt, nem igazán láttunk még ilyet, és Ronaldo nem is kívánt a padon ücsörögni egy hatalmas kabátban a hűvös torinói éjszakában. Egyenesen a játékoskijáróba ment, átöltözött, és otthon volt, mire a meccs a végéhez ért. Biztos csak nem akart dugóba kerülni…

Portugália szövetségi kapitánya, Fernando Santos nyilvánosan jelentette ki a Litvánia elleni válogatott mérkőzés előtt, hogy Ronaldo teljesen egészséges, és bár (remélem, senkit nem megbántva) Litvánia nem a legacélosabb ellenfél, aki ellen Ronaldo pályára lépett, jól lehet érzékelni, hogy Ronaldo és Sarri bimbózó kapcsolatán szép lassan megjelennek azok a fránya repedések. Sérült – nem sérült: ezt a bombát gyorsan hatástalanítani kellene.

Az igazat megvallva Sarri döntései beigazolódni látszanak. A Juve játéka sokkal jobb volt Ronaldo nélkül a Lokomotiv és a Milan ellen, nélküle sikerült nyerni. A Milan ellen például Paulo Dybala jött be helyette, és szerzett győztes gólt egy szép akció végén.

Ronaldo nem teljesít jól a Juventusban idén, és ha jól megnézzük, ez már az előző szezon vége óta tart, formája finoman szólva sem kiemelkedő (csupán két gól a Serie A-ban a 2018/19-es szezon utolsó 3 hónapjában).

Az is kijelenthető, hogy a Juve játéka messze van a látványos és szép játéktól. Valójában ha nem tudnánk, hogy már nem Max Allegri a csapat edzője, nem tűnne fel semmi. Tipikusan Juve módszerekkel darálják le mérkőzéseiket és darálják be ellenfeleiket: nem éppen olyan eszközökkel, amiért Sarrit idehozták. 

Természetesen voltak Sarrira jellemző pillanatok, például a Napoli ellen az első félidőben még augusztusban, vagy a Derby d’Italián az Inter ellen, de az esetek túlnyomó többségében elég gagyi a játék. Ironikus módon az Öreg Hölgy játéka sokkal veszélyesebb, sokkal folyamatosabb, amikor Gonzalo Higuain és Dybala vannak fent a pályán, az a két játékos, akiket a klub mindenáron el akart adni a nyáron.

Ha félretesszük a szép játék iránti vágyódásunkat, akkor is feltűnő, hogy Ronaldo árnyéka önmagának, amikor a helyzetkihasználásokat nézzük. Olyan helyzeteket hagy ki, amelyeket egy éve kegyetlenül bevarrt egy szempillantás alatt. Fejjátéka (ami egyik specialitása) különösen halovány. Idei hat találata minden versenykiírást figyelembe véve olyan adat, amely pályafutása utóbbi 10 évének leggyengébb teljesítménye.

Mindenki tudja, hogy a Juventus nem azért vette meg Ronaldot, hogy novemberben lője a gólokat (arra itt van Higuain – a szerk.). A Juve azt szeretné, ha CR7 márciusban és áprilisban lenne csúcsformában, de látva azt, hogy mind Sarri, mind Ronaldo beásta magát jelenlegi pozíciójába, valamint tudva azt, hogy Bonucci és a többi játékos szeretne elbeszélgetni Ronaldoval a válogatott szünet előtti produkciójával kapcsolatban, az Allianz Stadium felett gyülekező fellegek most kicsit sötétnek tűnnek.